Módszer nagy viszkozitású anyagok keveredési végpontjának meghatározására
Nagy viszkozitású anyagok keverésegyakran találkozunk az ipari termelésben, és a keverési hatékonyság és a keverési hatás közvetlenül befolyásolja a késztermékek minőségét és hozamát. A keverési idő meghatározásában a keverési végpont megítélése a kulcs, és a különböző kutatók különböző módszerekkel határozzák meg a keverési végpontot, és ennek pontossága változó. Az alábbiakban felsorolunk néhány keverési módszert a nagy viszkozitású keverékekhez.
1. A keverési végpont módszer szemrevételezése
1.1 A módszer az, hogy a színezőanyagot színnel adják hozzá a keverékrendszerbe, hogy biztosítsák, hogy a hozzáadott anyag mennyisége kicsi legyen, ne kémiai reakcióba lépjen a rendszerrel, és ne változtassa meg a folyadék jellegét.
1.2 Ezután a színváltó anyagot a rendszer egy bizonyos pontjára fecskendezik be, hogy megfigyeljék a rendszer kevert áramlási állapotát.
1.3. Keverési időként szabad szemmel azt az időt veszik figyelembe, amely a színváltó anyag hozzáadásának megkezdésétől addig az időpontig tart, amíg a szín már nem változik.
1.4 Ez a módszer alkalmas semleges sav-bázis rendszer keverési idejének mérésére átlátszó keverős tartályban, de a mérésben nagy az emberi hiba, és kicsi a pontosság.
2. Képfeldolgozó szoftver használata a keverési idő módszerének meghatározására
2.1 Az elv hasonló a vizuális módszerhez, kivéve, hogy a keverési végpont színének meghatározása a képelemző szoftvertől függ.
2.2 Digitális kamerák használata bizonyos gyakorisággal, kereskedelmi szoftvereken keresztül történő képek készítésére, és a szabványos színek a színkeverés végének meghatározására, ami kiküszöbölheti az emberi vizuális hibákat.
2.3 Ezzel a módszerrel nagy megbízhatósággal és ismételhetőséggel pontosan mérhető a keverési idő, és meghatározható a keverési holtzóna helye is.
3. A vegyes végpont módszer tesztelésének lézeres módszere
3.1 Összetétel: lézer fényforrás, teljesítménymérő, érzékelőrendszer és tesztszonda.
3.2 Alapelv: A lézert a fényforrás bocsátja ki az optikai szálon keresztül, a folyadékon keresztül az optikai szál által fogadott fénybe, a folyadék színe eltérő, míg a lézer fényintenzitása eltérő, az érzékelőrendszeren keresztül teszteli és rögzíti a a fényintenzitás időbeli változása a keverési végpont és a keverési idő meghatározásához.
3.3 Előnyök: pontosság, egyszerűség és gyorsaság
3.4 Óvintézkedések: Mivel a keverőtartály különböző helyein a folyadék áramlási sebessége eltérő, ezért a mérőszondát különböző helyeken helyezik el, ha a mért keverési idő értéke eltérő, a tényleges keverési idő gyakran többpontos mérést igényel, majd átlagolják.
4. Következtetés
A fenti módszereken kívül a LIF (lézerindukált fluoreszcencia) vizsgálati módszer és a fotodióda detektálási módszer további tanulmányozás és tesztelés alatt áll.
