A hideg-szilárd brikettálás folyamata
A hideg-szilárd brikettálás folyamata
A hidegen megszilárdított brikettálás jelenleg az acélipari iszapkezelés fő módszere a kohászati vállalkozásokban.
A folyamat a következő:
Először is, a szűrővel préselt átalakító porral és sárral kb 30-40% víztartalmat 20-30%-os hengerelt vaskővel adják hozzá, majd forgódobos szárítóban szárítják, és a szárított anyagok nedvességtartalma általában 5% alatti. Második lépésként a megszáradt anyagokból szitával kiszűrjük a nagy szennyeződéseket, különösen a vastömböket, majd egy keverőbe kell bevinni a teljes keverést, ebben a szakaszban 8% ~ 10% kötőanyag kerül hozzáadásra. A harmadik lépés az összekevert anyag közvetlen továbbítása egy nagynyomású brikettgépbe a hidegen brikettté szilárdítás céljából. Végül az öntött hideg-szilárd brikett egy rögzített szitán halad át, a szita alatti anyagok visszakerülnek egy nagynyomású brikettgépbe, a szitán lévő anyagok egy lapos szárítóba kerülnek kiszárításra és szárításra, a megszárított kész brikett pedig, amelynek nedvességtartalma tartalom általában 3% alatt van
Gyártási folyamat:
1) Mindenféle anyagot összekevernek targoncákkal, majd áthelyezik a nyersanyagraktárba.
2) Az anyagokat a szárítószalagon keresztül a forgódobos szárítóhoz szállítják, és a szárított anyagokat a szalagra szállítják.
3) Az égetett meszet mesterséges emésztés után mennyiségileg egy szárazpor-adagoló szállítja a szalagra, és végül a szalag egy puffersilóba szállítja.
4) Az anyag mennyiségileg az adagolószalagra kerül a siló alsó részén lévő adagolószalagon keresztül, és az adagolószalag belép a keverő szakaszba.
5) A kötőanyag közvetlenül megvásárolható, vagy a reaktor helyszínéről előállítható. Keményítőt használnak, és ez a szerves formula nem károsítja a konverter bélését.
6) A kötőanyagot is mennyiségileg adagoljuk a keverőbe, az anyag és a kötőanyag ezen a szakaszon teljesen összekeveredik, majd bekerül a silóba. A silót egyenletesen és mennyiségileg adagoljuk a brikettgépbe.
7) A brikettgép ürítési helyén fix szita kerül elhelyezésre, a szitán lévő anyagok bejutnak a szárnyas szárítóba szárításra, a megszáradt anyagok a készterméktárolóba kerülnek, míg a szita alatti anyagok visszakerülnek, ill. továbbítják az adagolószalagra, majd a brikettáló gép újraformázza őket.
8) Az oltott meszet a technológiai folyamatban elsősorban a kötőanyag mennyiségének csökkentésére, a fogyasztás költségeinek csökkentésére használják. Az oltott mész azonban könnyen elporítható a nedvesség miatt, ha túl sokáig halmozzák fel, és az acél minőségét is befolyásolja, mert rövid ideig halmozva túl sok a pellet víztartalma. A túlzott kalciumionok nyomást gyakorolnak a szennyvízkezelésre is az üzemben. Ezért az oltott mész nem adható hozzá, ha a termelési költségeket nem szabályozzák szigorúan. Általánosságban elmondható, hogy az acélgyárak megkövetelik, hogy a kész brikett szilárdsága ne legyen kisebb 800 N-nál, hogy megfeleljen az acélgyártás igényeinek. Figyelembe kell azonban venni, hogy a pelletek a szállítás során megsérülnek, ami több apró szemcsét és hamut eredményez a brikettben, ami nem kedvez az acélgyártási környezetnek. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a kész pellet szilárdsága lehetőleg 1000 N felett legyen. A lapos szárítóból éppen kikerült kész pellet 48-72 órán keresztül egymásra rakható, ami nemcsak a nedvességet csökkenti, hanem természetesen növeli is a késztermékek szilárdságát.
Ha a lapos szárítót nem használják az acélgyártási iszapkezelési folyamatban, és a kész brikett nedvességtartalma meghaladja a 10%-ot, akkor érdemes 7 napig vagy még tovább halmozni a felhasználás előtt. A hidegen megszilárdított pelletek jó víz- és időjárásállóságúak acélgyártási iszappal kezelve, de hosszú ideig levegőn helyezve nem mállnak.
